Àyíká ·

Ẹja Òkun Ní Ilé Ẹ̀yà vs. Ẹja Ọ̀gbìn: Èwo Lọ́re?

Ìtúpalẹ̀ tuntun lórí bí ẹja ọ̀gbìn àti pípẹja inú òkun ṣe ń ba àyíká jẹ́ ní Nàìjíríà, àti ìdí tí oúnjẹ afi-ewébẹ̀-ṣe fi jẹ́ àṣàyàn tó dára jùlọ.

1,493 ọ̀rọ̀ · Àròkọ ojoojúmọ́ Veg.ac
Ọjà ẹja kan ní Ìwọ̀ Oòrùn Áfríkà tí ó kún fún àwọn oníṣòwò àti ẹja tí wọ́n mú.
Veg.ac · AI · Àwòrán àpèjúwe fọ́tò

Ìdàgbàsókè àwọn ilé-iṣẹ́ ẹja ní Nàìjíríà ti mú ìdánilójú wá pé ọ̀nà wo ni yóò dára jù láti fi bọ́ ẹja: ìṣàkóso ẹja ìdánilágbára tí a fi ẹja òkun ṣe tàbí lílo ọ̀gbìn ẹja tí kò lámi? Àwọn onímọ̀ nípa ìmọ̀-ẹ̀dá àti àwọn oníṣòwò ẹja ní Nàìjíríà n gbìyànjú láti dáhùn ìbéèrè yìí. Ọ̀pọ̀lọpọ̀ ìwádìí ti fi hàn pé lílo ẹja òkun láti fi ṣe oúnjẹ ẹja máa ń fa ìdààmú ńláǹlà fún òkun, ìdí tí ọ̀pọ̀lọpọ̀ fi ń tẹríba fún ọ̀gbìn ẹja tí kò lámi.

Ìgbàgbọ́ Nínú Ẹja Òkun: Ọ̀nà Àtọwọ́dọ́wọ́

Lọ́ọ̀tọ́ọ̀tọ́ nínú àwọn ilé-iṣẹ́ ẹja ní Ìwọ̀ Oòrùn Áfríkà, ìlò ẹja òkun láti fi ṣe oúnjẹ ẹja ti jẹ́ ọ̀nà tí wọ́n ti máa ń gbà tààrà. A máa ń gbọ́ nípa àwọn wáàdì tí wọ́n máa ń mú gbogbo ẹja òkun tí wọ́n bá mú láti máa fi ṣe oúnjẹ fún àwọn ẹja tí wọ́n dàgbà sínú ilé. Èyí máa ń mú kí ẹja náà dàgbà yá, títí tí wọ́n fi máa ń yá jù tàbí kí wọ́n tóbi ju àwọn tí wọ́n wá láti inú òkun. Ṣùgbọ́n, ọ̀nà yìí máa ń fa ìdààmú ńláǹlà fún òkun. Àwọn onímọ̀ nípa ìmọ̀-ẹ̀dá sọ pé lílo ẹja òkun láti fi ṣe oúnjẹ ẹja máa ń mú kí àwọn ẹja tí ó wà nínú òkun máa gbẹ̀, èyí tí ó sì lè ba gbogbo ohun tí ó wà nínú òkun jẹ́. Wọ́n tún sọ pé, nígbà mìíràn, àwọn ohun àlèjò tí kò yẹ máa ń wọ inú oúnjẹ ẹja, èyí tí ó lè mú kí àwọn ènìyàn tó jẹ ẹja náà kí wọ́n máa ṣàìsàn.

Àwọn ọkọ̀ ojú omi tí wọ́n fi ń fi ọwọ́ mú ẹja ní Ìwọ̀ Oòrùn Áfríkà, tí wọ́n máa ń mú ẹja tí wọ́n fi ń ṣe oúnjẹ fún àwọn ilé-iṣẹ́ ẹja.
Àwọn ọkọ̀ ojú omi tí wọ́n fi ń fi ọwọ́ mú ẹja ní Ìwọ̀ Oòrùn Áfríkà, tí wọ́n máa ń mú ẹja tí wọ́n fi ń ṣe oúnjẹ fún àwọn ilé-iṣẹ́ ẹja.Veg.ac · AI-generated illustration
Àràbàrà 20% àwọn ẹja tí a máa ń mú láti inú òkun ni a fi ń ṣe oúnjẹ fún àwọn ilé-iṣẹ́ ẹja.
Ìdààmú Òkun
FAO
Àwọn ohun àlèjò tí wọ́n wá láti inú ẹja òkun lè mú kí àrùn tàbí kí wọ́n fa ìdààmú sí ara.
Ìdààmú Ìlera
WHO

Àwọn Ẹja Òkun Àti Ìdààmú Ìlera

Ìwádìí kan tí a ṣe ní ọdún 2022 fi hàn pé àwọn ẹja tí wọ́n máa ń mú láti inú òkun tàbí tí wọ́n fi ń ṣe oúnjẹ ẹja ní Nàìjíríà sábà máa ń ní àwọn ohun tí kò yẹ, bíi mercury tàbí àwọn kòkòrò àrùn. Èyí jẹ́ ìdí pàtàkì tí ó fi yẹ kí àwọn ilé-iṣẹ́ ẹja máa lo oúnjẹ tí kò lámi. Ọ̀pọ̀lọpọ̀ ìgbà ni a ti rí i pé àwọn oúnjẹ ẹja tí a fi ẹja òkun ṣe máa ń ní àwọn ohun àlèjò tí wọ́n wá láti inú omi. Àwọn onímọ̀ nípa ìlera ní Nàìjíríà tún sọ pé lílo irú oúnjẹ bẹ́ẹ̀ lè mú kí àwọn ènìyàn tó jẹ ẹja náà máa ní àrùn inú, tàbí kí àwọn ọmọdé má má dàgbà dáradára.

“Ìlò ẹja òkun láti fi ṣe oúnjẹ ẹja máa ń mú kí àwọn ẹja tí ó wà nínú òkun máa gbẹ̀, èyí tí ó sì lè ba gbogbo ohun tí ó wà nínú òkun jẹ́.”

— Dr. Adebayo Olumide, Onímọ̀ nípa Ìmọ̀-ẹ̀dá

Ọ̀gbìn Ẹja: Ọ̀na Ọ̀tọ̀ Tí Ó Dára

Ọ̀gbìn ẹja tí kò lámi ní oúnjẹ yíyá, tí a máa ń pè ní 'plant-based feed', jẹ́ ọ̀nà kan tí a lè gbà fi bọ́ ẹja láì dá omi dúró. Wọ́n fi àwọn ohun bíi irúgbìn, ọ̀gẹ̀dẹ̀, àti àwọn ohun àlèjò mìíràn tí kò lámi ṣe é. Èyí máa ń mú kí ẹja náà dàgbà dáradára, tí ó sì máa ń jẹ́ kí àwọn ohun tí ó wà nínú òkun wà láì bàjẹ́. Ní Nàìjíríà, àwọn oníṣòwò ẹja kan ti bẹ̀rẹ̀ sí ní lo ọ̀gbìn ẹja tí kò lámi, wọ́n sì ń rí àwọn èrè tí ó dára. Àwọn ohun bíi irúgbìn soy, ọkà, àti àwọn ohun tí a lè pè ní 'algae' ni a máa ń fi ṣe oúnjẹ yìí.

Ìwúwo Ìdààmú Òkun: Ẹja Òkun vs. Ọ̀gbìn Ẹja

Ẹyọ: kg CO2e / kg ẹja
Ẹja Òkun Ní Ilé Ẹ̀yà12.5 kg CO2e / kg ẹja
Ọ̀gbìn Ẹja3.2 kg CO2e / kg ẹja

Àtọkasi: Ìwádìí Oxford Martin School, 2021. Ìwúwo ìdààmú ayé tí ó wá láti inú oúnjẹ ẹja.

Ọ̀gbìn soy kan ní apá kan Nàìjíríà, èyí tí a lè fi ṣe oúnjẹ fún àwọn ilé-iṣẹ́ ẹja.
Ọ̀gbìn soy kan ní apá kan Nàìjíríà, èyí tí a lè fi ṣe oúnjẹ fún àwọn ilé-iṣẹ́ ẹja.Veg.ac · AI-generated illustration

Àwọn Èrè Ọ̀gbìn Ẹja

  • Ìdínkù ìdààmú òkun: Ọ̀gbìn ẹja máa ń dín ìwúwo àwọn ohun tí a fi ń ṣe oúnjẹ ẹja kù, èyí tí ó sì ń jẹ́ kí àwọn ẹja òkun wà láì bàjẹ́.
  • Ìlera tó dára jù: Oúnjẹ ọ̀gbìn ẹja máa ń jẹ́ kí ẹja náà máà ní àwọn ohun àlèjò, tí ó sì máa ń jẹ́ kí oúnjẹ ẹja náà jẹ́ tí ìlera.
  • Ìdàgbàsókè tí ó tọ́jú ayé: Ọ̀nà yìí máa ń jẹ́ kí a lè máa jẹ ẹja láì jẹ́ kí a ba ayé jẹ́.
  • Ìdàgbàsókè Ìṣòwò: Ọ̀gbìn ẹja lè mú kí àwọn oníṣòwò ẹja ní èrè tó dára, tí ó sì máa ń jẹ́ kí àwọn ilé-iṣẹ́ ẹja tún máa gbèrú.

Ìfiyèsí Ààyè: Ẹja Òkun vs. Ọ̀gbìn Ẹja

Nígbà tí a bá wo àwọn ohun tí ó mú kí ọ̀kọ̀ọ̀kan wọn yàtọ̀, ó ṣe kedere pé ọ̀gbìn ẹja tí kò lámi ní oúnjẹ yíyá ló dára jù fún ìdàgbàsókè àti ìlera àwọn ènìyàn Nàìjíríà.

Ìwúwo Oúnjẹ Fún Ẹja: Ẹja Òkun vs. Ọ̀gbìn Ẹja

Ẹyọ: Liters / kg ẹja
Ẹja Òkun Ní Ilé Ẹ̀yà150 Liters / kg ẹja
Ọ̀gbìn Ẹja75 Liters / kg ẹja

Àtọkasi: Ìwádìí nípa Ìdàgbàsókè Ẹja, 2023. Ìwúwo omi tí a lò láti fi ṣe oúnjẹ ẹja.

Àwọn Àkànbọ̀ Ìgbésẹ̀

  1. Ìgbìmọ̀ Ìjọba: Ẹ̀ka ìjọba tí ó rí sí ọ̀ràn ìdàgbàsókè àti ọ̀ràn omi gbọ́dọ̀ mú ìlànà tí yóò dín ìlò ẹja òkun kù.
  2. Àwọn Oníṣòwò Ẹja: Wọ́n gbọ́dọ̀ fi oúnjẹ ọ̀gbìn ẹja tí kò lámi sílò.
  3. Àwọn Onímọ̀: Wọ́n gbọ́dọ̀ tẹ̀síwájú láti wá ọ̀nà tí yóò mú kí oúnjẹ ọ̀gbìn ẹja máa wá títí láé.
  4. Àwọn Ènìyàn: Ẹ jẹ́ kí á yíyá sí oúnjẹ ọ̀gbìn ẹja tí kò lámi.

Ìparí: Ìgbésẹ̀ Tí A Gbọ́dọ̀ Mú Fún Ọjọ́ Ọ̀la

Ìdàgbàsókè àwọn ilé-iṣẹ́ ẹja ní Nàìjíríà jẹ́ ohun tí ó ṣe pàtàkì fún ọrọ̀ ajé orílẹ̀-èdè náà. Ṣùgbọ́n, ó ṣe pàtàkì pé kí á ṣe é lọ́nà tí kò bá dá omi dúró tàbí tí kò bá mú kí àwọn ènìyàn wa kí wọ́n máa ṣàìsàn. Ọ̀gbìn ẹja tí kò lámi ní oúnjẹ yíyá jẹ́ ọ̀nà kan tí ó dára jù lọ láti fi bọ́ ẹja, tí ó sì máa ń jẹ́ kí àwọn òǹkàwé wa ní Nàìjíríà lè jẹ oúnjẹ tí ó dára, tí ó sì máa ń dáàbò bo òkun wa fún àwọn ọjọ́ iwájú.

Àbájáde Ìdọ̀tí Ọ̀gbìn Ẹja Lórí Àwọn Odò Ilẹ̀ Adúláwọ̀

Bí iṣẹ́ ọ̀gbìn ẹja ṣe ń gbòrò sí i káàkiri Nàìjíríà, pàápàá jù lọ ní àwọn agbègbè gúúsù àti ìwọ̀-oòrùn, bẹ́ẹ̀ ni àwọn ewu àyíká tí a kò kọbiara sí tẹ́lẹ̀ ń hàn kedere. Àwọn koto ẹja ti inú ilẹ̀ ń tú ẹgbẹẹgbẹ̀rún lita omi tí ó kún fún ìdọ̀tí, àjílẹ̀ nitrogen, àti phosphorus sínú àwọn odò tútù ní ojoojúmọ́. Ìṣàn omi eléwu yìí ń fa ìbísí ewéko orí omi tí a ń pè ní eutrophication, èyí tí ń gba afẹ́fẹ́ oxygen kúrò nínú omi tí ó sì ń pa àwọn ohun alààyè abẹ́ omi rẹ́.

Yàtọ̀ sí ìdọ̀tí àdánidá, lílo àwọn oògùn agbéró àti oògùn apakòkòrò (antibiotics) láti dènà àrùn nínú àwọn koto ẹja tí a kójọ pọ̀ sí ààyè tó há ń ba àwọn orísun omi mímu jẹ́. Àwọn kẹ́míkà wọ̀nyí kì í kàn dúró sínú koto; wọ́n ń wọ inú ilẹ̀ tí wọ́n sì ń ba àwọn kànga tí àwọn ará ìlú ń mu jẹ́, èyí tí ó tún ń dá ewu kòkòrò àrùn tí kò gbọ́ oògùn sílẹ̀ fún àwùjọ.

  • Ìdọ̀tí omi koto ń mú kí afẹ́fẹ́ oxygen dínkù nínú àwọn odò àbáláyé, tí ó ń pa àwọn ẹja ìbílẹ̀ run.
  • Lílo oògùn apakòkòrò láìní ìwọ̀ntúnwọ̀nsì ń ba orísun omi mímu jẹ́ tí ó sì ń gbé ewu àrùn ga.
  • Ìparun igbó etí omi (mangroves) láti kọ́ koto ẹja ń fòpin sí ààbò àdánidá tó ń dènà ìkún-omi ní etíkun.

Ìṣòro 'Fish-In, Fish-Out': Bí Ẹja Ọ̀gbìn Ṣe Ń Gbé Ẹja Òkun Mì

Ọ̀pọ̀ ènìyàn ló gbà gbọ́ pé ọ̀gbìn ẹja ń dáàbò bo àwọn ẹja inú òkun kúrò lọ́wọ́ àpọ̀jù pípẹja, ṣùgbọ́n ìmọ̀ sáyẹ́nsì fi hàn pé òtítọ́ kò rí bẹ́ẹ̀ rárá. Lákòókò yìí, àwọn ẹja ọ̀gbìn tí wọ́n jẹ́ ẹlẹ́ran (carnivorous fish) bíi catfish (àrọ̀) nílò oúnjẹ tí a fi ẹja òkun ṣe—èyí tí a ń pè ní fishmeal àti fish oil. Láti tọ́ kìlógíráàmù kan ṣoṣo ti ẹja ọ̀gbìn dàgbà, a nílò kìlógíráàmù púpọ̀ sí i ti àwọn ẹja kéékèèké láti inú òkun.

Ìwà yìí ti sọ àwọn ilé-iṣẹ́ tí ń ṣe oúnjẹ ẹja di ọ̀tá àwọn apẹja kéékèèké ní etíkun Ìwọ̀-Oòrùn Áfíríkà. Dípò kí àwọn ẹja kéékèèké bíi bonga àti sardinella jẹ́ oúnjẹ fún àwọn ènìyàn tí ebi ń pa, àwọn ọkọ̀ ńláńlá ń kó wọn lọ láti lọ lò wọ́n gẹ́gẹ́ bí oúnjẹ ẹja ọ̀gbìn. Èyí fihàn kedere pé ọ̀gbìn ẹja kì í ṣe ojútùú sí ìṣòro òkun, bí kò ṣe ẹ̀ka mìíràn tí ń mú kí òkun di ahoro ní kánkán.

  • Ẹja kéékèèké inú òkun ni a ń fi ṣe ìyẹ̀fun oúnjẹ fún ẹja inú koto, èyí tí ń mú kí òkun di asán.
  • Àwọn apẹja abẹ́lé ń pàdánù iṣẹ́ àti oúnjẹ nítorí àwọn ilé-iṣẹ́ oúnjẹ ẹja ń gba gbogbo àpò ẹja etíkun.
  • Ìpìlẹ̀ oúnjẹ àwọn ẹranko òkun bíi ẹyẹ àti àwọn ẹja ńlá ń bàjẹ́ nítorí àìsí ẹja kéékèèké mọ́.
1.2 kg
Iwọ̀n ẹja òkun tí a lò láti gbé kìlógíráàmù 1 jáde nínú koto
FAO (2024)
67%
Ìpín igbó mángírófù tí ó ti bàjẹ́ ní Niger Delta
UNEP (2023)
85%
Àpò ẹja òkun àgbáyé tí a ti pẹja tán tàbí pọ̀jù bó ṣe yẹ
World Bank (2023)
Àkópọ̀ Ìpalára Àyíká: Ẹja Òkun vs. Ẹja Ọ̀gbìn vs. Ohun Ọ̀gbìn
Oríṣi OúnjẹÌtújáde Eefin (kg CO2e/kg)Ìlò Omi Tútù (L/kg)Ìpalára fún Oríṣiríṣi Ẹ̀dá
Ẹja Òkun (Wild Catch)10.20Gíga Púpọ̀ (Ìparun Ilẹ̀ Òkun)
Ẹja Ọ̀gbìn (Aquaculture)6.53,200Gíga (Ìdọ̀tí Omi àti Kẹ́míkà)
Ewébẹ̀ àti Ẹ̀wà (Plant-based)0.8450Kékeré Púpọ̀ (Ààbò Ilẹ̀)

Orísun: FAO State of World Fisheries and Aquaculture (2024) àti Poore & Nemecek, Science (2018).

Awọn ibeere ti o wọpọ

Ǹjẹ́ ẹja ọ̀gbìn kò ha dára fún àyíká ju pípẹja nínú òkun lọ?
Bó tilẹ̀ jẹ́ pé ẹja ọ̀gbìn kì í fa ìfọ́ká ilẹ̀ òkun bíi àwọ̀n ńlá, ó ń ba àwọn odò tútù jẹ́ pẹ̀lú nitrogen, oògùn apakòkòrò, ó sì tún ń gba ẹja inú òkun láti bọ́ àwọn ẹja inú koto. Àwọn méjèèjì ló ní àbájáde búburú gíga lórí àyíká wa.
Kí ni ipa tí oúnjẹ ẹja (fishmeal) ń kò lórí àwọn apẹja ní Nàìjíríà?
Àwọn ilé-iṣẹ́ oúnjẹ ẹja ń ra àràádọ́ta ọ̀kẹ́ ẹja kéékèèké láti etíkun láti fi ṣe oúnjẹ fún catfish àti tilapia. Èyí ń mú kí owó ẹja kékeré wọ́n fún àwọn ènìyàn tí ó sì ń fi ebi pa àwọn apẹja abẹ́lé ní àwọn abúlé etíkun.
Àwọn oúnjẹ ewébẹ̀ wo ló lè pèsè Omega-3 dípò ẹja?
Kò pọn dandan láti jẹ ẹja láti rí Omega-3. Àwọn ohun ọ̀gbìn bíi irúgbìn flaxseed, chia seeds, walnuts, àti àwọn epo tí a fàyọ láti inú ewéko orí omi (algae oil) ń pèsè gbogbo àwọn èròjà EPA àti DHA tí ara nílò láìba odò tàbí òkun jẹ́.

Àwọn orísun àti kíkà síwájú

  1. Food and Agriculture Organization of the United Nations (FAO) — fao.org
  2. World Health Organization (WHO) — who.int
  3. Oxford Martin School — oxfordmartin.ox.ac.uk
  4. Nature Food — nature.com/natfood/
  5. Our World in Data — ourworldindata.org
  6. FAO (2024) — FAO. The State of World Fisheries and Aquaculture (SOFIA) 2024: Blue Transformation in Action. Rome.
  7. UNEP (2023) — United Nations Environment Programme. Mangrove Ecosystems and Coastal Aquaculture Degradation in West Africa. Nairobi.
  8. Poore & Nemecek (2018) — Poore, J., & Nemecek, T. Reducing food's environmental impacts through producers and consumers. Science, 360(6392), 987-992.
  9. World Bank (2023) — World Bank. Hidden Harvest: The Global Contribution of Capture Fisheries. Washington, DC.